Általában július közepén már lehet érett barackot venni a piacon. Ilyenkor meg kezdődik a befőzések ideje. Sajnos vannak olyan évek, amikor nagyon kevés a baracktermés, mert elvitte a fagy, vagy valamilyen betegség tizedeli a barackosokat. A gyümölcs eredetileg Ázsiából származik, majd később a rómaiak hozták be Európába. Sokan nem tudják, hogy egyik legnagyobb A-vitamin forrás a sárgabarackban van, de ezen kívül még igen gazdag béta, karotinban, C-vitaminban és kénben is.
Az A- vitamin javítja a látást és késlelteti az öregedési folyamatot. Bizonyára sokan hallották azt a mondatot, hogy „olyan hamvas a bőre, mint a barack”.
Ezzel már el is árultam, hogy a bőrre is igen jó hatással van. Kéntartalmának köszönhető az, hogy rákmegelőző hatású. Hígítja a vért, ezért azoknak kifejezetten ajánlott, akik érrendszeri betegségben szenvednek. Májtisztító hatását az A-vitaminnak és a kénnek köszönheti, melyek feloldják a lerakódásokat a szervezetben. Manapság sokan elfelejtették már azt, hogy nemcsak a gyümölcsöt, hanem a magját is el lehet fogyasztani. Mint érdekességet, szeretnék megemlíteni egy népcsoportot, akik igen nagy szeretettel fogyasztják a barackot, illetve annak a magját.
Ez a hunze népcsoport mely a Himalája hegyeiben, India és Kína között élnek. Ők igen szorgalmasan törik, és fogyasztják a kajszi barack magját. Egy igen ismert és nagyra becsült angol sebész, Dr. Robert McCarrison 1922. január 7-i számában a következőket nyilatkozta az amerikai orvosszövetség újságának: „A hunzaknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarackligetek vannak. A sárgabarackot napon szárítják, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." A megfigyelések szerint a földön ők rendelkeznek a legmagasabb az életkorral, és ők azok, akik nem ismerik napjaink civilizációs betegségeit (pl. a szív és daganatos betegségeket). Ennél a népcsoportnál hatalmas barack ligetek vannak és nap, mint nap szárítják és fogyasztják a barack magját.
Ezen a területen nincsenek orvosok, korházak, és igen jó egészségi állapotnak örvendnek, és nem ritka a 100 éves ember. Az itt élő emberek gyakorlatilag a sárgabarackot és annak magjából készítenek olajat, és ezt használják mindenre, ebben rejlik az egészségük titka. Az ott élő nők bőre feltűnően sima, ezért így kb. tíz- tizenöt évvel fiatalabbnak tűnnek. Ezek után megállapíthatjuk, hogy a gyümölcs és annak magja sok jótékony hatással rendelkeznek, de vajon miért nincs náluk rákos beteg, milyen anyag van még a gyümölcsben vagy a magjában, ami ezt megakadályozza? Ifj. Dr. Ernst T. Krebs 1950-en, sokéves kutatás után elkülönített egy új vitamint, melyet B17-es számmal látott el, és elnevezte “ Laetril”-nek. A megfelelő mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését. Gyakorlatilag az összes gyümölcs magjában megtalálható ez a vegyület (pl. alma, kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva).
Fontos tudni, hogy a B-17 ciántartalmú vegyület, ezért arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a fogyasztását nem szabad túlzásba vinni. Egy 80 kg-os ember pl. naponta 18 - 20 darab sárgabarack magot, fogyaszthat el, mert ezzel a mennyiséggel biológiailag elfogadható B17 vitaminhoz visz a szervezetébe. Végezetül együnk minél több barackot és annak magját, mert a legenda szerint a sárgabarack a hosszú élet titka!
Sárgabarackos szelet:
Hozzávalók:
7 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 db tojássárgája
15 dkg, finomliszt
15 dkg Graham, liszt
1 csomag sütőpor
2 dl tej
1 kg sárgabarack
10 dkg cukor
A tepsi kikenéséhez:
Vaj
Elkészítés:
A puha vajat először a porcukorral és a vaníliás cukorral, majd a tojás sárgával habosra keverjük. A kétféle lisztet a sütőporral összekeverjük, azután a tejjel meg a tojásos masszával simára dolgozzuk. Egy tepsit kivajazunk, és a keveréket belesimítjuk. A sárgabarackot megmossuk, félbevágjuk, kimagozzuk, szorosan egymás mellé, a tészta tetejére rakjuk, majd cukorral megszórjuk, előmelegített sütőbe toljuk, 25 percig sütjük. Porcukorral megszórva tálaljuk.
