A citrom a kasmíri hegyekből származik, kb. 3000 éve annak, hogy elindult a „siker” útján, melynek első állomása Kína volt, és itt kapta a „limung” nevet is. Majd később Mezopotámiába vándorolt, és minden bizonnyal a héber törzsök itt sajátították el a termesztését. Krisztus után X. században az Arab törzsek terjesztették tovább, az általuk „li mum”-nak elnevezett gyümölcsöt. Majd később a Földközi tenger medencéjében, de főleg Hispániában ahol már a „limon” nevet kapta itt lett az igazi hazája. Majd a XV. században citromfát a spanyolok, és a portugálok ültettek először Floridában, jelenleg is az egyik meghatározó gyümölcse.
Maga fa kis termetű, egész évben termő növény. Ágai tövisesek, fehér virágai illatosak. Narancstermése gerezdekből áll, a világos sárgászöld, rostos, lédús. Hosszú vándorlása után, sokszor használták mérgezés ellenszereként, kígyómarás, és szívbetegség ellen. Továbbá igen hatékonynak mutatkozott a vizelethajtásnál, izzasztásnál, vérzéscsillapításnál, seb összehúzásnál, de gyulladt torkost is gyógyítottak vele. Majd az 1600-as években a tudósok megállapították, hogy gyógyítja (sőt ennek hiánya előidézi) a skorbutot.
Ezt a feltételezést James Lind hajósebész kísérlete be is bizonyította. Kísérlete abból állt, hogy a hajón lévő skorbutos betegek felének csak almabort adott, míg a másik fele citromot és narancsot evett, addig egy másik csoportot gyógyszerrel lekezelt. Az eredmény a következő volt: akik citromot és narancsot ettek azoknak az állapota szemmel láthatólag javult. Ezért annak idején hadseregnyi angol tengerész halt meg skorbutban. A citrom segíti az emésztést, és ezzel erősíti a gyomrot. A magas C-vitamin tartalmával nélkülözhetetlen a meghűléses betegségeknél.
Magát a közkedvelt aromájú fűszert a gyümölcs héjából lehet nyerni. Bioflavon tartalma vértisztító hatású, de a gyümölcs ezen kívül féreghajtásra, puffadásra gátlására is alkalmas. Maga a leve fokozza nyálelválasztást, és csillapítja a szomjúságot, és hígítva elpusztítja a kolera, diftéria és a tífuszbaktériumokat. Ezen kívül a bőrre fiatalító hatással van, és megelőzi a kopaszodást is, mert erősíti hajhagymákat. Megszünteti a korpásódást és a hajhullást is. Ami napjainkban igen fontos az, hogy maga a citromsav természetes savként kettős hatást fejt ki a szervezetben; mintegy szabályozza azt.
Citromos karaj
Hozzávalók:
4 szelet kicsontozott sertéskaraj
0, 7 dl húsleves
0, 7 dl száraz fehérbor
Fél citrom leve és reszelt héja
3 dkg vaj
2 dkg liszt
Só
Elkészítés:
A kiveregetett karajszeleteket reszelt citromhéjjal bedörzsöljük, citromlével meglocsoljuk és két órán átpácoljuk. A lével együtt áttesszük egy lábosba, megsózzuk, majd a húslevest és a bort aláöntve, megpároljuk. A vajat összegyúrjuk a liszttel, a lisztgombócot a húslébe tesszük és a mártást állandóan kevergetve, besűrítjük. A citromos karajt a mártással együtt tálaljuk, rizzsel és párolt kelbimbóval körítjük.
