Az ókorban a cseresznyét az istenek eledeleként ismerték. A kőkorszakból származó leletekben is találtak cseresznye magokat, melyek bizonyítják, hogy már akkor létezett ez ízletes és egészséges gyümölcs. A cseresznye minden része gyógyító hatással bír, ez alatt a gyümölcs húsát, magvát és a szárát is kell érteni. Ez az ízletes ropogós gyümölcs, tisztít, méregtelenít, vizet hajt, lassítja az öregedést, és jó hatással van a szívpanaszokra is. A héja és a húsa antociánban igen gazdag, mely szerint elősegíti a fehérjéből alkotott kollagén rostok összekapcsolódását, és enyhíti az ízületi gyulladást is.
Külön meg kell említeni az A-, B- és a C vitamint, illetve a folsav tartalmát, melyek nagyban hozzájárulnak a szervezet immunrendszer erősítéséhez, továbbá értékes tápanyaga még a kalcium, melynek a csontok, fogak erősítésében van nagy szerepe. Ezen kívül a cseresznye nagy mennyiségben vasat illetve káliumot is tartalmaz.
A cseresznye kitűnő forrás a bioflavonoidoknak, melyek ennek következtében semlegesítik a sejtkárosító szabad gyököket, és lassítják az öregedést. A cseresznye azokat az enzimeket bontja le, melyek a kötőszöveteket károsítják, és ennek következtében méregtelenít is. Napjainkban igen sok gondot okoz szervezetünk sav-bázis egyensúlya, melyre a cseresznye megoldást nyújthat. Székrekedéssel küszködőknek, különösen ajánlott a gyümölcs fogyasztása.
A cseresznye szárát nem igazán fogyasztjuk, de a gyógyszeripar annál inkább, mert nyákoldó és vizelethajtó hatással bír. A szárból kivont vegyületet a szívgyógyászat nagy előszeretettel alapanyagként használja fel. Az ebből készült szívgyógyszerekkel a szívműködést és a szív- és érrendszeri problémákat tartják karban. Sok félefajta cseresznye létezik, de ebben az esetben ki kell, hogy emeljük a Szomolyai rövid szárú cseresznyét, mivel a kutatások során beigazolódott az antibakteriális, májvédő és gyulladáscsökkentő hatása is.
A cseresznye fogyasztása: fogyaszthatjuk nyersen, aszalva, de akár fagyasztva is. Télire befőttként szokták elrakni, de ebben az esetben a gyógyító hatása csökken. Külön meg kell említeni, hogy fogyasztás előtt mindenképen mossuk meg, de csak közvetlen előtte. Tárolása hűtőben mosás nélkül történik. Amennyiben úgy érezzük, hogy csökken a teljesítő képességünk, akkor együnk minél több cseresznyét!
Cseresznyés pite
Hozzávalók:
14 dkg sütőporos liszt
1/2 teáskanál őrölt fahéj
5 dkg kristálycukor
1 tojás
4 evőkanál tej
8,5 dkg vaj olvasztva
35 dkg lédús, érett cseresznye, kimagozva
Elkészítés:
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, majd vajazzunk ki, vagy béleljük ki sütőpapírral (kb. 20 cm átmérőjű tortaformát). A lisztet, a fahéjat és a cukrot tegyük egy tálba, majd keverjük össze. Ezek után tegyük bele a tojást, a tejet és az olvasztott vajat, majd keverjük össze, és alaposan dolgozzuk ki (akkor jó, ha kemény, és nem folyós). Rakjuk a tortaformába, és óvatosan simítsuk el a tetejét. Szórjuk rá a cseresznyét, majd óvatosan nyomkodjuk bele. Sütése kb. 35-40 percig, amíg a közepébe szúrt hústűre már nem ragad a massza. A tortaformában hagyjuk addig, amíg meg tudjuk fogni, majd fahéjas porcukorral megszitáljunk a tetejét.
